A tűzálló téglák gyártási folyamata

A tűzálló alapanyagok közjóléti jellege elsősorban az alapanyagok ásványianyag- és szemcseösszetételétől függ, ami szorosan összefügg a tűzálló anyagok gyártási folyamatával. Ezek a tulajdonságok elsősorban a részecskeméretet és a szemcseméret-eloszlást, a finomságot és a fajlagos felületet, a plaszticitást és kötést, a szárítási zsugorodást és az égetési zsugorodást, a szinterezési hőmérsékletet és a szinterezési tartományt stb.
1.Részecskeméret és szemcseméret-eloszlás
A részecskeméret a tűzálló nyersanyagok szemcseméretére utal. A részecskeméret-eloszlás (PSD) a különböző részecskeméret-szintű részecskék tömegszázalékát jelenti (mm-ben, μm-ben vagy hálóméretben kifejezve) egy folytonos tartományon belül. Az agyag alapanyagok szemcseméret-eloszlása ​​jelentősen befolyásolja plaszticitásukat, szárítási és égetési teljesítményüket. A nyersanyagok szemcseméret-eloszlása ​​jelentős hatással van a tűzálló termékek térfogatsűrűségére, porozitására, mechanikai szilárdságára és hősokk-stabilitására is. A stabil minőségű tűzálló anyagok előállításához a nyersanyagok kémiai ásványi összetételére vonatkozó követelmények mellett egyértelmű követelményeket kell támasztani a szemcseméret-eloszlásukra is.
The determination of particle size distribution is usually carried out using sieve analysis and particle analyzer. Screening analysis includes dry screening and water screening. Due to the limitation of sieve aperture, sieve analysis is suitable for determining the particle distribution of coarser particles (>10 μm). A részecskeanalizátorokat általában az agyag és a különböző minőségű finom részecskék méreteloszlásának meghatározására használják.
2. Finomság és fajlagos felület
A finomság a porított nyersanyagok finomságának fokára vonatkozik, amelyet gyakran egy standard szita maradék százalékában vagy fajlagos felületében, vagy a részecskeméret százalékos összetételében vagy az anyag egységnyi tömegére eső átlagos átmérőben fejeznek ki. A finomság és a szemcseméret között nincs szigorú különbség, de az előbbi a finom por alapanyagok finomsági fokát szokott reprezentálni.
A fajlagos felület a nyersanyag egységnyi tömegére eső felületre vonatkozik, méter per grammban mérve. A felület és a belső felület integrálása. Az ideális nem porózus anyagnak csak külső felülete van; De a pórusos nyersanyagoknak a külső felületükön kívül belső felületük is van. Számos módszer létezik a fajlagos felület meghatározására, beleértve a gázadszorpciót, a szerves molekulák adszorpcióját és a gázáteresztő képességet.
3. Plaszticitás és ragasztás
Az anyag azon tulajdonságát, amely külső erőhatások hatására repedés nélkül deformálódik, és deformált alakját megtartja anélkül, hogy a külső erők feloldása után visszaállna eredeti állapotába, plaszticitásnak nevezzük. A plaszticitás az agyag formázási folyamatának fontos mutatója. A plaszticitás a szilárd részecskék vizet adszorbeáló képességével, fajlagos felületével és víztérfogatával kapcsolatos. Például, amikor az agyagot vízzel keverik, nagyszámú agyagrészecske felületén egy vízréteg adszorbeálódik, ami megkönnyíti a részecskék külső erők hatására történő csúszását, és bizonyos kötőerővel rendelkezik, így magas. plaszticitás.
A plaszticitás mérése magában foglalja a plaszticitási index módszert és a plaszticitási index módszert, valamint a plaszticitás nedvességmérését. A plaszticitási index a képlékeny állapotú agyag nedvességtartalmának változásának tartományára vonatkozik, és értéke megegyezik a folyadékhatár (folyadék határ) és a képlékeny határ (plasztikai határ) különbségével. A folyadékhatár a képlékeny állapotú agyag nedvességtartalmának felső határa. Ha a nedvességtartalom meghaladja a folyadékhatárt, az agyag félig szilárd halmazállapotú. A folyadékhatár és a műanyag határ közötti különbség százalékban kifejezve a plaszticitási index.